A bázispont nagyon titokzatosan hangzik, de valójában nem más, mint a százalék 100-ad része. 1 bázispont 0,01 százalékkal ér fel. 1 százalék 100 bázisponttal ér fel.
A bázispont értékének célja, hogy amikor magának a százaléknak a változásáról beszélnek, akkor egyértelmű legyen, hogy mennyivel változott. Ha azt mondjuk, az 10 százalékos kamat 0,1 százalékkal nőtt, akkor nem egyértelmű, hogy 10x0,001=10,01 százalékra változott, vagy 10+0,1=10,10 százalékra.
A bázispont eldönti ezt a kérdést. Ha ugyanis azt mondjuk, a 10 százalékos kamat 10 bázisponttal nőtt, akkor az új kamat mértéke biztosan 10,10 százalék.
A befektetési alapok egy jó választás a pénzügyi piacon, hiszen a kezelésük hasonlóan egyszerű, mint a bankbetéteké. Viszont, azokkal ellentétben itt akár el is veszítheted a pénzed egy részét. Ezért célszerű tisztában lenned a kockázatokkal, mielőtt befektetsz, mert a végeredmény nem biztos, hogy az lesz, amire a befektetéskor számítottál. Fogjunk is bele!
Ma adsz nekem 100 ezret, én a jövő héten visszaadok neked 200 ezret! Ismerős? Valószínűleg igen, hiszen a befektetési csalások sajnálatosan gyakori jelenségek a pénzügyi világban. Pedig nem olyan nehéz felismerni ezeket önmagában a magas hozamról. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a legfontosabb ilyen csalásokkal, melyek mellé megtörtént eseteket is hozunk.
A kötvények területe egy külön világ a befektetők szemében, valahol félúton a banki lekötött betét és a kockázatos részvény között. Sokféle kötvény van a piacon, közöttük a legfontosabb mérőszám a hozam, hiszen ez általában arányos a kockázattal is. Lehet kaszálni a kötvényekkel, de nem szabad ész nélkül befektetni. Mindig meg kell vizsgálni a kockázatokat és muszáj elosztani azokat több kötvény között – ezt diverzifikálásnak hívják. Tarts velünk és ebben az útmutatóban megismerheted a kötvények világát.